|
Történelem 1980: Martin Gore (1961 július 23.), Vincent Clark (1961 július 3.) és Andy Fletcher (1961 július 8.) létrehoznak egy triót Composition Of Sound néven. Mivel Vince nem igazán érzi magát kényelmesen az énekesi pozícióban, ezért énekest keresnek maguknak, s meg is találják azt David Gahan (1962 május 9.) személyében. Dave csatlakozik, s új nevet választ a csapatnak egy francia divatlap alapján. Megalakul a Depeche Mode. Az első élő fellépés a fiúk középiskolájában zajlik, a basildoni St. Nicholas Comprehensive School-ban, 1980 május 31.-én. Az együttes demo kazettákat küld szét a lemezkiadóknak, amik teljes érdektelenségre találnak. Kisméretű rajongótáborra tesznek szert, s rendszeres fellépői lesznek a londoni Bridgehouse nevű kocsmának. Szeptemberben első ízben vonul stúdióba az együttes, hogy felvegyen 3 számot, többek között az ABBA feldolgozás MAMMA MIA-t, és az alapokat megteremtő >PHOTOGRAPHIC-ot. December 28.-án felfigyel az együttesre a Bridgehouse-ban Daniel Miller, a Mute Records igazgatója, így a csapat leszerződik a Mute-tal, és Daniel felvállalja a produceri feladatokat is.
1981: Februárban megjelenik egy alternatív együttesek gyűjteményes albumán (a SOME BIZARRE ALBUM-on) a Photographic. Az első nagy London-belvárosi fellépés február 16.-án zajlik a Cabaret Future-ban. A debütáló kislemez, a DREAMING OF ME (57) bejut a Top 60-ba. Elindul az első országos koncertturné, a New Life Tour. A júniusban megjelenő kislemez, a NEW LIFE (11) már a Top 10-et ostromolja. Egy június végi koncerten a fiúk felhagynak a munkájukkal, és hivatásos zenészekké válnak. Július 23.-án, Martin huszadik születésnapján zajlik le az első igazán sikeres koncert. Ekkor az együttes már külföldön is folytatja a turnét, mégpedig elsőként Hollandiában lépnek fel. Az áttörést a harmadik kislemez, a ma is közismert JUST CAN´T GET ENOUGH (8) hozza meg. Ez az együttes első Top 10-es slágere. Valóságos Depeche Mode-mánia tört ki Anglia alternatív köreiben. Elindul a Speak And Spell Tour, s szeptemberben már 2000 ember előtt zajlanak a koncertek. Október elején megjelenik az album, a >SPEAK AND SPELL (10), amely rögtön bejut a bűvös UK Top10-be. A vidám, s végtelenül egyszerű album nagy sikert arat. A turné nagyon sikeres, 14 helyszínből álló koncertkörút minden állomása telt ház, a két Londonban tartott zárókoncert is. A koncertek ennek ellenére rossz szájízzel zajlanak, hiszen Vince Clark már október közepén jelzi kilépési szándékát. December 3.-án játszik utoljára a csapattal, december 12.-én pedig végleg kiszáll. Eközben a nagylemez meglepetésre tizenkilencedikként bejut az USA Top 20-ba is.
1982: Vince kiválása után Martin veszi kézbe a dal és a szövegírást. Újsághirdetés során új tagot keresnek a csapatba, s végül Alan Wilder-t (1959 június 1.) választják, aki egyelőre csak a koncerteken és a klipekben van jelen. Az új négyes első koncertjét január 16.-án adja. Hamarosan Amerikában is fellépéseket adnak, hatalmas sikerrel és két teltházas koncerttel New Yorkban. Hamarosan megjelenik a következő kislemez, az eddigieknél jóval érettebb hangzású SEE YOU (6), ami meghozza a csapat addigi legnagyobb angliai sikerét. Különös módon a szám - a Just Can´t Get Enough-val ellentétben - máshol nem lesz igazán sikeres. Angliában elindul a See You Tour, majd az első hivatalos európai turné. A következő kislemez, a butuska THE MEANING OF LOVE (12) az első hivatalos észak-amerikai turnét harangozza be. Az együttes gőzerővel dolgozik tovább. Augusztusban megjelenik az első komolyabb hangvételű daluk, a LEAVE IN SILENCE (18). Egy hónappal később megjelenik a nagylemez, az >A BROKEN FRAME (8), amelyből már csupán előrendelésben elfogy félmillió példány. A jóval komorabb, keserűbb szövegek remekül kiteljesednek az igényesebb hangzásban, ám a Just Can´t Get Enough-hoz fogható slágerek ezúttal elmaradtak. Októberben elindul az A Broken Frame Tour Európában.
1983: Alan Wilder az új album felvételein már mint társ-zeneszerző segédkezik, melynek következményében image és zenei váltás kezdődik a csapatnál. Az első jellegzetes Alan-mű a januárban megjelenő GET THE BALANCE RIGHT! (13), amely előremutató szövegeivel a Leave In Silence folytatásának tekinthető. A siker ennek ellenére meglehetősen szerény. Tavasszal a csapat az első távol-keleti turnéján vesz részt, s április 6.-án Hongkongban megéli az első nemzetközi tömeghisztériát. Júliusban az együttes merészebb zenei fordulatot tesz, s elkészíti az első Mode-himnuszt, az EVERYTHING COUNTS-ot (6). Ez az együttes harmadik Top 10-es száma. Az éppen lankadó lelkesedés a csapat körül ismét a tetőfokára hág. Ezzel a koncertklasszissal a csapat beírja a nevét az örökre halhatatlan együttesek közé. Augusztusban megjelenik a nagylemez, a 180 fokos zenei és szövegi fordulatot hozó CONSTRUCTION TIME AGAIN (6). Kemény indusztriális zene, politikus, társadalmi problémákat feszegető, keserű szövegek. Az egyik legkevésbé "fülbarát" album. Szeptemberben megkezdődik az újabb turné, a Construction Time Again Tour, amely az előbbinél jóval Európaközpontúbb volt. Az európai turnét beharangozó kislemez, a rendkívül érdekes hangzású, programadó LOVE, IN ITSELF (21) hosszú idő után az első Top 20-on kívüli száma a csapatnak, igaz ez az első album után kiadott kislemezük.
1984: A turné folytatódik Amerikában és a Távol-Keleten, ám aztán csökkentik a turné nagyságát, hogy elkészíthessék az új nagylemezüket. A következő kislemez, a PEOPLE ARE PEOPLE (4) jóval populárisabb folytatást sejtet a csapat részéről. Angliában a negyedik Top 10-es szám meghozza a mindmáig legjobb helyezést. Amerikában a rendkívül előkelő tizenharmadik helyig jut a szám - ezt ott 1990-ig nem sikerül túlszárnyalni. Martin kérésére az új album felvételei Berlinben kezdődnek. Amerikában megjelenik egy félig-meddig kislemezes válogatás, a >PEOPLE ARE PEOPLE, elég érdekes szisztémával összeválogatott dalokkal. Június 2.-án, Ludwigshafenben először játszik a banda 50 000 ember előtt. A következő kislemez, a MASTER AND SERVANT (9) szintén bejut a UK Top10-be. Az, hogy egy még kiadatlan nagylemezről már két Top 10-es kislemezt jelentet meg a csapat, megismételhetetlen csúcsnak látszik. A szeptember végén megjelenő negyedik nagylemez, a populáris, az előzőnél letisztultabb és érzelmesebb SOME GREAT REWARD (5) meghozza az addig legnagyobb albumsikert. Elindul a Some Great Reward Tour. A Depeche Mode abszolút beérkezik, Angliában és Németországban is elképesztő Mode-láz tombol. Ezért is ér mindenkit villámcsapásként a következő, angliai turné után megjelentetett kislemez, a kegyetlen, lázadó >BLASPHEMOUS RUMOURS (16), amelyen az első Mode-ballada, a Martin által énekelt SOMEBODY is szerepel, melyhez új klipet forgatnak. A szívtépő Blasphemous Rumours-t mindenhol betiltják, így a populáris fiúbanda elnyomott lázadóvá válik. A novemberben kezdődő Európa Tour ennek ellenére diadalmenet, december 9.-én, Hamburgban felveszik az első hivatalos koncertvideót. A következő, böblingeni koncerten viszont a See You alatt könnygázgránát robbant a tömegben, amely miatt a csapat komolyan felvetette, folytassa-e a turnéját. Folytatta.
1985: A turné folytatódik márciusban Amerikában, áprilisban pedig első ízben Japánban. Április végén megjelenik a következő kislemez, a gyönyörű SHAKE THE DISEASE (18), amelyben meglepően előtérbe kerülnek ismét a dallamok, s Dave énektudása. A Blasphemous Rumours miatt azonban mindenhol üldöztetés várt a csapatra, s ez a helyezésen meg is mutatkozott. Júliusban Európában folytatódik a turné. Az első Kelet-Európai koncert a budapesti Volán-Pályán zajlik, Martin 24. születésnapján. A négyezres magyar rajongótábor egyszerre köszöntötte fel őt. Nyáron kiadják a tavalyi hamburgi koncertvideót THE WORLD WE LIVE IN AND LIVE IN HAMBURG címmel, amely egyébként a Somebody egyik szövegrészletének elferdített verziója. Szeptemberben megjelenik az újabb kislemez, IT´S CALLED A HEART (18) címmel. A hangzás ismét indusztriális. Októberben kiadják az első klipeket tartalmazó videókazettát, SOME GREAT VIDEOS címen. Ugyanekkor jelenik meg a Depeche Mode első gyűjteményes albuma, a THE SINGLES 81-85 (6), hiszen ebben az évben a sok turnézás miatt nem volt idő új albumot készíteni. Amerikában CATCHING UP WITH DEPECHE MODE! címmel jelenik meg a válogatás, más szisztémával válogatott dalokkal. Látszólag minden rendben, ám az elmúlt évek óriási és gyors sikersorozata, s az azutáni végtelenül hosszú Some Great Reward Tour felőrli a bandát. Dave idegösszeroppanást kap, s ekkor oszlik fel először majdnem a Depeche Mode. Pár hónap pihenés után viszont ismét stúdióba vonulnak.
1986: Meglepetés érhette azokat, akik hosszas szünetre számítottak, hiszen már februárban megjelenik a provokáló, lázadó, szebb, kevésbé mű világért áhítozó STRIPPED (15), amit természetesen ismét betiltanak Angliában és Amerikában is. A prűd amerikai közönség megkapja a csapat első filmzenéjét, az Európában csak a kislemez B oldalán található vidám BUT NOT TONIGHT-ot, amely azonban csak a hatvanadik helyig jut a Billboardon. A But Not Tonight-hoz külön klip készül. A rekordidő alatt elkészülő, félelmetes című nagylemez, a BLACK CELEBRATION (3) meghozza az addigi legsikeresebb albumhelyezést Angliában. Újabb zenei váltás: sokkal inkább Martin hatása érzékelhető az albumon, mint Alané, ami az indusztriális korszak alkonyát jelenti. Szerelem és erotika a tetőponton, szintetizátor-hangulatvadászat, kissé sötét életszemlélet. A következő kislemez, az áprilisi A QUESTION OF LUST (28) egy Martin által énekelt csodálatos ballada, ami azonban némi meglepetésre a Top 20 közelébe sem kerül. Elindul a Celebration Tour. Angliában, Amerikában és Japánban is mérsékeltebb az érdeklődés, mint az előző turné során. Az augusztusi kislemez, az előremutató A QUESTION OF TIME (17) ismét valamivel populárisabb, mint az eddigi kislemezek az albumról. Az együttes videóklipjeit ekkortól kezdve Anton Corbijn rendezi. A zeneszerzésből némileg kiszorult Alan Wilder RECOIL álnév alatt megjeleníti az első középlemezét, a kifejezetten gyengén sikerült 1+2-t.
1987: Az év elejét stúdióban tölti a csapat, mégpedig Dániában, Franciaországban és Angliában. A következő kislemez, az áprilisi >STRANGELOVE (16) nem kis meglepetésre egy populáris, kedves hangzású, fül-és discobarát dal, jóval foghatóbb szövegekkel, és gitárokkal. A felszabadultság, életöröm érzését a remek klip is kiemeli. A B oldalas instrumentális számhoz, a >PIMPF-hez is klip készül -ez egyébként az egyetlen instrumentális dalhoz készült klipje a csapatnak. A Strangelove 1987 legnagyobb nyári slágere, a discok első számú kedvence lesz az egész világon, leszámítva Angliát. Augusztusban jelenik meg az újabb populáris kislemez, a beszédes című NEVER LET ME DOWN AGAIN (22), amely újra learatja a babérokat. A szeptemberben megjelenő új album, a táncolható, felszabadult MUSIC FOR THE MASSES (10) minden eddiginél magasabb népszerűséget eredményez a csapatnak, ám Angliában a tetőfokára hág a csapat elleni hajtóvadászat. Az együttes számait folyamatosan negatívan preferáló BBC nem játszik Depeche Mode-számokat. A banda ezért nem is Angliában kezdi meg a Music For The Masses Tour-t. Európában is félház fogadja a csapatot, ám Párizsban a három teltházas Bercy-koncert mindent feledtet. Az ezutáni Amerikai turné minden addiginál nagyobb diadalmenetet hoz a csapatnak, két csurig telt házas Madison Square Garden koncertet adnak. Az év utolsó napjaiban megjelenő BEHIND THE WHEEL (21) az első dal, amely Amerikában nagyobb sikert hoz, mint Európában. Ez annak is köszönhető, hogy a kislemez B oldalára a ROUTE 66 című 1964-es Rolling Stones feldolgozást tették. Az album túllépi a 2 milliós eladási szintet.
1988: A turné folytatódik. Visszatér az együttes Angliába, s már ott is teltházas koncerteket ad a Wembley-ben. Ekkor jelenik meg Alan Wilder, azaz a >RECOIL második albuma, a sokkal érettebb HYDROLOGY. A turné második, európai szakasza már sokkal nagyobb sikert hoz, mint az első. Másodszor látogatnak el Budapestre ekkor. A koncertezés közben megjelenik egy videóklipgyűjtemény, a csakis fekete-fehér klipeket tartalmazó STRANGE. Japánban és USÁ-ban folytatódik a turné. Ekkor (májusban) megjelenik az albumról egy negyedik kislemez, LITTLE 15 (60) címmel. Ez a banda első negyedik kislemeze egy albumról. Mivel a BBC nem játssza az együttes számait, így ezt a kislemezt Belgiumban adják ki. Az angol rajongók pedig annyit vesznek a maxiból, hogy az - importként, azaz "külföldi" előadóként - az angol lista hatvanadik helyéig jut. Ez addig még egyetlen "külföldi" előadónak sem sikerült. Az együttes a turné közben filmet forgat, és abban egy csapat rajongót - akik a fiúkat egy busszal kísérik állomásról állomásra - is szerepeltet. A turné július 18.-án zárul, a los angelesi Rose Bowl stadionban. Ez a turné 101-edik állomása. A 80 000 ember előtt előadott Concert For The Masses nevű előadást felveszik lemezre és videóra is. Az európai - illetve főleg angliai - csalódás és az amerikai diadalmenet szemlélet-változást hoz az együttes életében, ekkortól fogva néhány évig inkább Amerikára összpontosítanak. Ennek fényes tanúbizonysága a csak és kizárólag USÁ-ban kiadott STRANGELOVE/NOTHING (50) újrakevert kislemez. Az év utolsó hónapjai a turnén rögzített film vágásával, és az élő anyag mixelésével folyik.
1989: Hosszas szünet után februárban lát napvilágot az újabb kislemez, ami az 1983-as nagy sláger, az EVERYTHING COUNTS (22) élő verziója. A 88-as 101-edik koncert márciusban jelenik meg >101 (5) címmel. Az album meghozza az addigi legjobb amerikai helyezést (15. hely). Érdekes, hogy a Music For The Masses album mindössze a 35. helyig jutott a USA listán, míg a hozzátartozó koncertalbum tizenötödik lett. A turné során forgatott film, a vitatható művészi értékű 101 óriási siker, melyet fél évig játszanak a mozik. A nyár folyamán stúdióba vonulnak a fiúk. A csendet először Martin szólóalbuma, a COUNTERFEIT (51) töri meg. A 6 feldolgozást tartalmazó középlemez tiszteletadás az eredeti előadók előtt. Hosszas várakozás után augusztusban megjelenik a következő kislemez, az elképesztő sokkot okozó PERSONAL JESUS (13). Country-hatás, gitárorientált zene, és abszolút western-hangulat. A Depeche Mode zeneileg ismét új területekre lép. A szám Amerikában is óriási siker, a People Are People után újabb USA Top 20-as helyezés születik (20.). A maxi még Madonna aktuális nagylemezét is lehagyja a lemezeladási statisztikákban. Az új album munkálatai Olaszországban, Dániában és Angliában zajlanak.
1990: A viszonylag hosszú idő után megjelenő új kislemez, a februári >ENJOY THE SILENCE (6) minden eddiginél hatalmasabb sikert hoz a csapatnak. A gitárorientált, érzelmes, hódító dallam és Dave hangja mindenkit letaglóz. A szám még ma is rádiókedvenc. A csapat az egész világon reflektorfénybe kerül. Angliában hat év után újabb Top 10-es helyezést, s Amerikában pedig a mindeddig zenitet jelentő nyolcadik helyet hoz a dal. Európában, s azon belül Magyarországon kitör a Depeche Mode-láz. A márciusi új nagylemez, a VIOLATOR (2) szenzációs siker. A megjelenés napján több, mint 20 000 ember gyűlik össze a dedikálásra. A városban közel 6 órán át teljesen leáll a forgalom a 15 háztömbnyi várakozó miatt. A dedikálás megkezdése után fél órával kitör az őrület, és a bandát ki kell menekíteni a lemezboltból. Az album Angliában és Amerikában is (7.) csúcsot dönt, s elképesztő mennyiségű, 6,5 milliós eladást tudott felmutatni. Az eddigi csúcs a Music For The Masses 2 milliója volt... A kemény szintetizátoralapú, gitárokkal színesített lemez máig "a" kedvenc Mode album. Május elején kiadják a turnét beharangozó, keserű POLICY OF TRUTH (16) kislemezt, amely a Behind The Wheelhez hasonlóan ismét nagyobb sikert hoz Amerikában (15.), mint Európában. Május végén elindul a World Violation Tour. A nyitókoncerten Pensacolában óriási tömeghisztéria fogadja a csapatot. Amerika után Ausztráliában és Japánban folytatódik a diadalmenet. Szeptemberben jelenik meg a talán legérzelmesebb albumszám, a >WORLD IN MY EYES (17) kislemeze. Az európai turné már-már gigantikus sikert hoz a Depeche Mode-nak, s a koronát az angliai turné teszi fel. Ekkor megjelenik a Violator album hat számához elkészített klip (a kislemezek mellett a HALO és a CLEAN) egy videókazettán, amely a STRANGE TOO címet viseli.
1991: Jól kezdődik az év, hiszen az Enjoy The Silence kapja az 1990-es videós Grammy-díjat. Az együttes az év első felében stúdióba vonul, és elkészíti filmbetétdalát, a DEATH´S DOOR-t. Májusban a Depeche Mode megkezdi története első pihenő évét 11 év kemény munka után. Alan Wilder produceri feladatokat vállal a Nitzer Ebb együttes Ebb Head címu albumára, majd harmadik szólóalbuma elkészítésébe kezd. Az év vége felé megjelenik újra az összes régi Depeche Mode-kislemez, 3 CD Box formájában. Sokkal többet vesznek némelyikből, mint akkor, amikor kiadták.
1992: Március elején megjelenik Alan, azaz a RECOIL harmadik szólóalbumát beharangozó kislemez, a FAITH HEALER. Ezt követte áprilisban a nagylemez, a félelmetes című BLOODLINE. Kemény EBM-hatású album, amelyen már nem csak instrumentális számok vannak, hanem négy énekelt is. Itt vendégművészek énekelnek, mint a Douglas McCarthy a Nitzer Ebb-bol, Toni Holiday a Curve-ból és a Moby. Májusban ismét összejön a Depeche Mode. A pihenőidőszak alatt Dave nagymértékben a kábítószerek hatása alá kerül. Függősége a World Violator Touron alakult ki, ám a helyzet ekkorra válik súlyosabbá. A zenekar egyelőre titkolja az egyenetlenségeket, noha egyre gyakoribbak lesznek a keményebb szóváltások. Az új album Spanyolországban, Németországban és Angliában készül. Több érdekesség is ígérkezett, hiszen pl. gospelzenészek és kamarazenekar is "segédkezett" az album elkészítésében, tehát elsőként alkalmaz a csapat session, azaz vendégzenészeket. Nagy változásokat sejtetnek az előkészületek, s a változtatást sejtők nem is csalódtak.
1993: Az év elején egy gyökeresen új Depeche Mode tér vissza. Habár Dave már 1991 óta növeszti a haját, s a megelőző két évben már komoly drogproblémái voltak, a nagyközönség csak most szembesül a csontsovány, agyontetovált és Jézus formára megnövesztett hajú frontemberrel. Az új image-hez ráadásul az eddigi Depeche Mode-ra nyomaiban sem emlékeztető új hangzás társul. Rengeteg rajongó fordul el a csapattól az első sokkoló maxinál, a gitár-alapú, szétzúzott I FEEL YOU-nál (8), amelynek a B oldalas, vonósokkal előadott (!!!) számához, az ONE CARESS-hez is klip készül. A banda végleg vált. Elhagyja a tini-csapat szférát, a kocka-frizurát, és nagyrészt a szerelmes számokat is. Az új anyag fő mondanivalója a vallás köré épül. Az I Feel You újabb Top 10-es helyezést hoz, ám az amerikai harminchetedik hely már nem igazán idézi a három évvel azelőtti diadalmenetet. Május közepén az együttes megrendezi a zenetörténelem első műholdas összeköttetés útján lebonyolított rajongói találkozóval egybekötött "album elő-meghallgatását". A világ szinte összes országából csatlakozó rajongók "élőben" kérdezhetnek az együttes tagjaitól. Március végén megjelenik a talán legtöbbet vitatott Mode nagylemez, a SONGS OF FAITH AND DEVOTION (1), amely nem kis meglepetésre mind Angliában, mind Amerikában az első helyen landolt a nagylemezlistán. Ez előtte még egy nagylemeznek sem sikerült. Az osztatlan siker viszont ezúttal elmarad, hiszen a közízlés ekkortájt leginkább még egy Violatorra lett volna éhes... Európában halványabb a siker, s az albumból összességében több, mint 2 millióval kevesebbet értékesítenek, mint a Violatorból. A zeneileg teljes fordulatot hozó Songs Of Faith And Devotion rock, gospel és blues-hatásokat mutat, a szövegek pedig nagyrészt a hitről szólnak. A következő kislemez, a WALKING IN MY SHOES (14) még szélesebbre nyitja a szakadékot egy átlagrajongó és a fanatikusok között. Az egyszerű rajongóknak, akiknek tetszett a Violator, vagy az Enjoy The Silence, nem tudják elfogadni az új, rádióbarátnak korántsem nevezhető hangzást, a rajongóknak viszont általában ez a mély, szomorú alkotás a kedvenc számuk a csapattól. Ez a kislemez a Devotional Tour beharangozója is egyben. Az európai koncertek - köztük egy budapesti koncert is - teljes diadalmenetet hoznak. Londonban, a Wembley-ben 36 000 ember előtt játszik a csapat. Szeptemberben jelenik meg a következő kislemez, Dave kedvenc száma, a CONDEMNATION (9), ami már a második Top 10-es szám Angliában egy albumról, ami legutóbb 1984-ben fordult elő. A gospel hatású, esdeklő ballada klipjét Gödön forgatták. Ennek a kislemeznek a B oldalán van egyébként az 1991-es Death´s Door. Ezután az együttes megtartja a zenetörténelem első Internetes rajongói találkozóját. Az amerikai turné ismét elképesztő diadalmenetet hoz, New Yorkban négyszer, Los Angelesben ötször koncerteznek egymás után. November végén lát napvilágot a turné felvett filmanyaga, DEVOTIONAL címmel. Decemberben megjelenik az együttes új nagylemeze, SONGS OF FAITH AND DEVOTION LIVE (46) címmel, ami tulajdonképpen a Devotional turné albumszámait tartalmazza. Az album Alan alapos stúdiómunkáját dicséri. A turné egy teltházas Wembley-beli koncerttel zárul.
1994: Január elején megjelenik az album negyedik kislemeze, a szomorú IN YOUR ROOM (8), amely ezeddig egyedülálló módon az albumról a harmadik Top 10-es helyezést hozza a csapatnak. A szövegen és a klipen is érződik egyfajta búcsúhangulat. Februárban új turnét kezd a csapat Exotic Tour néven, amely a világ ezeddig ismeretlen területeit veszi célba. A koncerteknek új dalmenete is készül. A turné diadalmenete töretlennek tűnik, ám márciusban Andy váratlanul idegösszeroppanást kap és nem folytatja a turnét. Martin egyre súlyosabb alkoholproblémákkal küszködik, Dave már csak a drogoknak él, ezáltal Alan egyre jobban elsodródik a többiektől. Az egyre inkább rémálomnak ható turné a végletekig megosztja és felőrli a bandát. Andyt a turné hátralévő részén Daryl Bamonte személyi asszisztens pótolja. A banda Dél-Amerikában folytatja a turnét, majd Észak-Amerikában fejezi be azt, egészen pontosan Indianapolisban. A végletekig kimerítő, pokoli, 156 koncertes turné után a fiúk szétválnak, és megkezdik második pihenő évüket. Az új találkozót 1995 májusára beszélik meg. Az év hátralévő részében a bulvárlapok nagy részben megszellőztetik Dave és a drogok viszonyát, ám a frontembert már sem ez, sem édesanyja és fia könyörgése nem tudja megállítani a lejtőn.
1995: Az együttes szűk egy év után ismét összejön, ám Alan Wilder május 25.-én bejelenti, hogy a "felgyülemlett meg nem értés, és a munkában, illetve személyes kapcsolatokban jelentkező leküzdhetetlen ellentétek miatt" kiválik a bandából. A rajongók kétségbeesnek, hiszen Alan volt a csapat zenei motorja, ám az immáron háromtagúvá zsugorodott Depeche Mode bejelenti, hogy folytatja a zenélést. Júniusban tovább folytatódik az immáron kényszer-pihenőnek minősülő szünet. Dave drog és családi problémái egyre súlyosabbak lesznek. Augusztus 18-án felvágja az ereit, ám a segítség gyorsan érkezik, és megmenti őt. Az ok az volt, hogy a felesége elhagyta, a két gyerekével együtt, ráadásul néhány "barátja" kirabolta a házát. Az együttes tagjai egyre jobban eltávolodnak egymástól, lassan már egy szobában sem hajlandók meglenni egymással. Némi meglepetésre októberben mégis elkezdik az új album munkálatait.
1996: Vontatott, sok vitával színesített stúdióév következik. A felvételek Londonban, New Yorkban és Los Angelesben készülnek. Dave áprilisban nem tud egy sort sem felénekelni az albumra. Május 28.-án aztán egy heroin-kokain mixben rosszul becsüli meg a kokain arányát, s túladagolja magát, két percig megáll a szíve. Az újabb gyors orvosi segítség azonban ismét megmenti a frontembert. A magáhoztérését követően Dave-et letartóztatják illegális kábítószer-birtoklásért, s csak óvadék ellenében engedik szabaddá. Dave végre megtisztul, s ennek köszönhetően a csapattagok közti viszony is lényegesen javul. A nyár egy hosszabb rehabilitációs szünettel, az év vége pedig újra stúdiózással telik. Szomorú tény viszont, hogy a hosszú szünet következtében a rajongók jelentős része hűtlen lett az együtteshez.
1997: A csoda maga a valóság: visszatért a Depeche Mode! Február elején megjelenik az idegborzoló, felzaklatott, vad BARREL OF A GUN (4), amely óriási meglepetésre holtversenyben a legsikeresebb brit listás szám lett. Amerikában viszont az egyik leggyengébb, negyvenhetedik helyet sikerül elcsípni csak. A drogos napokra emlékeztető klipre Dave levágatta a haját félhosszúra. Márciusban úgynevezett "elő-meghallgató" körutat rendez az együttes, amely feltüzeli a rajongókat, hiszen a kiadás előtt hallhatják az albumot. Március végén megjelenik a második kislemez, az IT´S NO GOOD (5), amely újabb Top 5-ös helyezést hoz a csapatnak Angliában (Amerikában csak harmincnyolcadik lesz). A talán túlzottan populáris szám giccsbe hajló klipje, s a B oldalas szám, a SLOWBLOW elképesztő lecsupaszítottsága újra szenvedélyes vitákat okoz a Mode-rajongók körében. Áprilisban megjelenik a várva-várt új album, az ULTRA (1), amely nagy meglepetésre első lesz Angliában. A szintetizátor-alapú lassú, elgondolkodtató Ultra mindeddig a legfelnőttebb zenét adja a rajongóknak. Az együttes bejelenti, hogy Dave egészségi állapotára való tekintettel nem mennek turnéra ezzel az albummal. Áprilisban egy TV-fellépésre Dave levágatja a haját, s újra a "kocka-frizurával" hódít. Az év első fele nagyrészt óriási sikerű TV-interjúkkal telik. Júniusban megjelent a következő kislemez, a harmadik kislemezes Martin által énekelt szám, a HOME (23), ami nem kis meglepetésre kiesik a Top 20-ból. A számmal ennek ellenére bekerülnek a Rekordok Könyvébe, hiszen Olaszországban ez lett a harmadik első helyezett szám az albumról, ami sem előtte, sem utána nem sikerült semelyik együttesnek semelyik országban. A nyár folyamán néhány hónapot pihentek a fiúk, majd októberben jelent meg a következő kislemez, a keményebb, gitárcentrikus USELESS (28), amely eléggé halovány helyezést juttat a csapatnak. Ez az első B oldalas szám nélküli kislemez, ehelyett első ízben multimédia melléklet található rajta, a Barrel Of A Gun és az It´s No Good klipjével. A kislemez mindössze Magyarországon jut be a Top 5-be negyedikként. Az első helyek ellenére az Ultrából kevesebb, mint feleannyi fogyott, mint a Violatorból (3 millió). Az év vége felé ráadásul megjelent az immáron csak a szólóprojektjére koncentráló Alan Wilder, azaz a RECOIL új maxija, a DRIFTING, majd az album, a fantasztikus UNSOUND METHODS, ami egyedi hangzásával jónéhány rajongót szerzett a Mode-rajongók közül.
1998: Márciusban RECOIL egy dupla kislemezzel jelentkezik STALKER/MISSING PIECE címmel. A Depeche Mode-nak az év első fele stúdiózással telik. Szeptemberben kiadják az eddigi legnagyobb szabású Depeche Mode tribute albumot FOR THE MASSES címmel, olyan előadók közreműködésével, mint a Rammstein, a Smashing Pupkins, a Cure, vagy az Apollo Four Forty. Ugyanebben a hónapban megjelenik az új kislemez, az ONLY WHEN I LOSE MYSELF (17), amely egy gyönyörű Dave-által énekelt ballada. A szám ennek ellenére ismét némi vitát kavar, hiszen csaknem mindenki szerint jobban sikerült az egyik B oldalas szám, a SURRENDER. Még szeptemberben megjelenik a második gyűjteményes album, az együttes második dupla CD-je, a THE SINGLES 86-98 (5). Amerikában CAUGHT UP WITH DEPECHE MODE! címmel jelenik meg a válogatás CD. Megjelenik egy videókazetta is, THE SINGLES 86-98 címen, amelyben az összes kislemezes klip látható 1986-tól. A Depeche Mode körül 5 év után ismét feléled némiképpen az érdeklődés. A csapat turnéra indul szeptember elején. A turné dalmenete a 86-98 közötti slágerekből épül fel, tehát nem az Ultra számaiból. Az európai turné az észtországi Tartuban kezdődik. A turné dalmenete elég érdekes, hiszen pl. előadásra került a Somebody, vagy a Just Can´t Get Enough. Novemberben újra kiadják a THE SINGLES 81-85 nagylemezt, új borítóval, és két plusz mixszel. (Photographic (Some Bizarre Album version), Just Can´t Get Enough (schizomix))
1999: Januárban felajánlják a csapatnak, hogy prezentálja az új James Bond film főcímdalát, a World Is Not Enough-ot, de Martin visszautasítja a felkérést, hiszen ez nem egy saját maga által alkotott mű lenne. Márciusban újra megjelenik a SOME GREAT VIDEOS videókazetta THE SINGLES 81-85 néven, a 86-98-as videókazetta image-ével. Nyáron Martin szövegírói életműdíjat vehet át a Brit Akadémiától. Júniusban a The Singles 86-98 lemezborítója megkapja az "Év lemezborítója" címet (ezt az elismerést az A Broken Frame óta másodszor kapja meg az együttes). Októberben megjelenik az együttes történetének első DVD-lemeze, a THE SINGLES 86-98. Az új album munkálatainak elkezdése tovább várat magára.
2000: Az év első eseménye RECOIL új maxija, a STRANGE HOURS, majd pedig az előzőnél gyengébbre sikerült nagylemez, a LIQUID megjelenése. Március körül érkezik a hír, hogy Martin és csapata stúdióba vonult 4 új dal felvételére, majd és június körül immáron hivatalosan is megerősített tény lesz, hogy a három fiú valóban stúdióban dolgozik a 2001 tavaszára ígért új albumon. A nyarat RECOIL sem töltötte tétlenül hiszen augusztusban megjelent JEZEBEL című maxija. Tél felé közeledve egyre több számcím lett kiszivárogtatva (Dream On, Shine On Me (sic!), Sweetest Condition). A produceri székben Mark Bell ül, aki Björk és Madonna albumoknál is bábáskodott. A csapat a hírek szerint nagyon elégedett az új albummal, és azzal a kb. 15 (!) dallal, amit eddig készítettek.
2001: Január első napjaiban eldől, hogy a Dream On című alkotás lesz az első kislemez, és egy Internetes játék alapján megtudhattuk, hogy Exciter lesz az album címe. Egyre több számcím kerül napvilágra (Easy Tiger, Freelove, When The Body Speaks, I Am You, Breathe), és egy "véletlenül" a DM honlapon hagyott 1 perces Dream On részletet már január végén megismerhettek az Internetes rajongók. Ekkortájt lefixálódik, hogy április 23.-án jelenik meg a Dream On, és május 14.-én az Exciter. Az új album a megjelenés előtt legalább 2 hónappal felkerül az Internetre, ezzel valószínűleg komoly veszteséget okozva az együttesnek, hiszen a megjelenés napján már sok rajongó betéve ismerte a korongot. Áprilisban megjelenik a három év utáni új kislemez, a DREAM ON (6). A modern hangzású, szaggatott alapütemű dal nagy siker lesz, amit "sikk" hallgatni és kedvelni ekkortájt a modern elektronikus zene kedvelői között. Az angliai helyezés az együttes legszebb korszakát idézi. A nagylemez, az eddigieknél sokkal trendibb EXCITER (9) óriási siker, Angliában azonban ekkortájt 8 jobban fogyó nagylemez is volt, aminek köszönhetően az Exciter a Speak And Spell és a Music For The Masses után a leggyengébb slágerlistás helyezést juttatta a csapatnak. A gyenge angliai helyezés ellenére a világ újra felfedezi a Depeche Mode-ot, és az együttes közel egy évtized után ismét a figyelem központjába kerül. Ekkortájt dől el, hogy szeptember 12.-én, 8 év szünet után Magyarországra is ellátogat a Depeche Mode. Az Exciter Tour június 16.-án Québecben kezdődik, rendkívül érdekes setlisttel. Július 30.-án jelenik meg az új kislemez, az >I FEEL LOVED (12). A populárisnak szánt, ám a közepétől fülsértő analóg hangokkal telerakott alkotás a jónak mondható angliai helyezés ellenére nem arat osztatlan sikert. Az amerikai turné augusztus 19.-én zárul Anaheimben, az európai 28.-án Tallinban kezdődik. Ez utóbbi keretein belül a Depeche Mode negyedszer is ellátogat Magyarországra, és az újra és újra eleredő esőben egy igazán jó hangulatú, emlékezetes showt produkál. A hihetetlenül gazdag koncertkörút (pl. Martin nem kevesebb, mint 11 számot játszik a turné során, ebből 7 ritkán előforduló dalt koncertről koncertre cserélget!) november 4.-én zárul Mannheimben. Másnap jelenik meg az új kislemez, a FREELOVE (19). A Flood által átremixelt dal éppen bejut a Top20-ba. Érdemes megemlíteni, hogy ragyogó klipet forgattak a számhoz, sőt a TV-kben a szám live verziójáról készült felvétel is gyakran látható. November 8.-án a banda fellép az MTV Music Awards Díjkiosztó Gáláján és a meglepően lelkes, a show alatt végig őket követelő (!!!) közönségnek a Never Let Me Down Again ragyogó "Exciter-verzióját" játssza el. Az év hátralévő része egy koncert DVD készítésével telik.
2002: Február 4.-én megjelenik az Exciter-korszak utolsó kislemeze, a GOODNIGHT LOVERS (-), ami mivel négy számot tartalmazott, és mivel ekkortájt - esélyegyenlőség címen - csak a háromszámos kislemez szerepelhetett a brit slágerlistákon, nem ért el listás helyezést (a németországi helyezést figyelembe véve a 20. hely környékén végzett volna a maxi). A kislemez a Little 15 kislemez óta az első szimpla kislemez kiadvány, ráadásul USA-ban meg sem jelent... A DVD-re Dave kérésére a turnén mindössze hétszer felcsendülő Condemnation kerül fel a végig játszott Clean helyett. Tavasszal Dave és Martin is szólóalbum elkészítésébe kezd. Dave albumáról a "Hold On" és a "Little Piece" az első két kiszivárgott számcím. Május 27.-én megjelenik a Depeche Mode dupla koncert DVD-je, ONE NIGHT IN PARIS címmel. A szólóprojektek mellett 2003 őszére dupla remixalbum megjelenése van tervbe véve, a 90-es évek és az Exciter-éra legkiválóbb mixeivel. Novemberben újra megjelenik a THE SINGLES 86-98+ DVD. A címben szereplő + jel négy, eddig ki nem adott klipet (But Not Tonight, Strangelove ´88, Condemnation, One Caress) és egyéb extrákat jelent. Az év utolsó híre a Martin-szólólemez első kislemezének címe (Stardust).
2003: Ragyogó hírrel indul az év: napvilágra kerül a hír, hogy Dave Gahan a szólóalbuma megjelenése utáni turnéján Budapestre is ellátogat 2003 június 23.-án. Februárban eldől, hogy a Martin szólólemez címe Counterfeit 2 lesz, míg Dave műve valamivel ötletesebb címmel bír: Paper Monsters. Elindul a www.martingore.com és a www.davegahan.com is. Dave első single-je a Dirty Sticky Floors címet viseli. A harmadik tag, Andy produceri feladatokat vállal a Client nevű női együttesnél. Április 14.-én megjelenik az új Martin-single, melynek címe STARDUST (44). A kislemez, valamint a 28.-án megjelenő COUNTERFEIT 2 (102) egyértelművé teszi a már Exciternél érezhető változást Martin zenei ízlésvilágában. A lemez 11 dala minimalista, progresszív zenét tartalmaz, amely beleillik az Exciter, valamint a Martin által összeállított, az Exciter Tour koncertek előtt szóló DJ Set hangzásvilágába. Érdemes megemlíteni, hogy a Stardust kislemez a világ országai közül messze Magyarországon szerepelt a legjobban (2). Április 23.-án elkezdődik Martin mini-turnéja, a Counterfeit 2 Tour, figyelemre méltó, DM-számokkal megspékelt setlisttel. A turné május 9.-én zárul. Május 26.-án boltokba kerül Dave bemutatkozó maxija, a DIRTY STICKY FLOORS (18), majd rá egy hétre, június 2.-án a nagylemez is, a PAPER MONSTERS (36). A lemez pontosan a másik oldalát mutatja a Depeche Mode-nak: bluesos, countrys hangulatú, érzelemmel telített, ám kissé egysíkú lemez lett Dave korongja. Június ötödikén elindul a Paper Monsters Tour az album számaival és Dave kedvenc DM-slágereivel. 23.-án a DM frontembere a Budapest Arénában lép fel és egy jó hangulatú koncerten nagy sikert arat. Dave a lemez és a turné sikeren felbuzdulva néhány nyilatkozatban több részt kér a Depeche Mode szerzői oldalából, némi feszültséget keltve ezzel a bandában. Augusztus utolsó napjaiban jelenik meg az új Dave-kislemez, az I NEED YOU (27). A dal single-verziója talán a legfigyelemreméltó műve Davidnek. Októberben megjelenik a 101 DVD, majd az újabb Dave-single, a dupla A oldalas BOTTLE LIVING/HOLD ON (36). A bluesos alkotás nem tartozik Dave legfelkavaróbb számai közé. Az ősz Dave-nek újra turnézással telik. A turné sikere tovább mélyíti az együttestagok válságát. Martin sem tétlenkedik, novemberben megjelenik a LOVERMAN (-) című EP-je (amely négyszámos mivolta miatt nem érhetett el helyezést az angol listákon). Dave folyamatos bírálatai és önállósodási törekvései miatt az év vége felé haladva egyre kevesebb esély nyílik a Depeche Mode ezen formában történő megmaradásához.
2004: Februárban megjelenik a 101 SACDn - ez az együttes első kiadott SACD kiadványa. Márciusban megjelent Dave live DVDje, PAPER MONSTERS címmel. Ugyanebben a hónapban a Depeche Mode 1991 után újra Singles boxokat adott ki. A nyár folyamán Martin 7 vadonatúj szám demoját készítette el. Augusztus végén végre összejön a 2001 utáni újabb band meeting, ahol Dave Martin és Andy pozitívan nyilatkoznak a Depeche Mode jövőjéről. Martin időközben közreműködést vállal Madonna, Gwen Stefani (No Doubt) szólóalbumán és az újonnan megjelenő Client lemezen is. Szeptemberben megjelenik a feledhetetlen Devotional Tour DVDn is. Ősszel megjelenik az együttes új kislemeze, az ENJOY THE SILENCE 04 ( ), amely a nagy sláger Linkin' Park-féle továbbgondolása. Novemberben jelenik meg a kislemezhez tartozó album, a REMIXES 81-04 ( ) című tripla CD. Az első 2 CDn Depeche Mode remixeket hallhatunk a javából, a harmadikon pedig ritkaságok, valamint új mixek találhatók. Készítette: Szigeti László |
